Hírek

Csaknem 203 napot töltöttek az űrben és több mint 3200-szor kerülték meg a Földet. Az első magyar űrnövény-kísérlet, a VITAPRIC-program mintái visszatértek a Nemzetközi Űrállomásról. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar kutatói Kapu Tibor kutatóűrhajóstól vették át tudományos munkájuk kísérleti anyagait hétfőn a DE Biodrome-ban, a HUNOR-program űrnövény-kísérlet és az egyetemi űrpaprika otthonában. A kutatás ezzel új szakaszába lép a debreceni szakemberek számára.

Kihelyezett kuratóriumi ülést tartott a Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány az intézmény Állam- és Jogtudományi Karán. A tanácskozáson elhangzott: folyamatos a kar erősödése, évről-évre több hallgatót képeznek, valamint a tervek között szerepel, hogy az egyetemi vezetés és a fenntartó javaslatára a kar átfogó kutatást készíteni a mesterséges intelligencia várható jogi szabályozásáról.

Mi köze egy 1950-es években teleírt gyűjtőcédulának a 2026-os panyolai farsanghoz? Több, mint gondolnánk. A Debreceni Egyetem néprajzkutatói nemcsak porosodó hagyatékokat őriznek, hanem közösségek újraélesztésének „receptjeit” is. Részletek a DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont saját gyártású tudományos, ismeretterjesztő sorozatának legújabb riportjából.

Mi a közös egy országos hírű szappanoperában, a megzenésített kortárs versekben és a Pixar-filmek logikájában? Erre kaptak választ a hallgatók a Debreceni Egyetem Könnyű(?) – Zenész ÉLETutak sorozatának legutóbbi estjén. Farkasházi Réka színésznő és Csiszár Ferenc zenekarvezető a „gyerekműfaj” komolyságáról, a hitelességről és a művészi újrakezdésről is beszélt az oDEon Színházban.

A Fulbright Ösztöndíj a világ legelismertebb mobilitási programja, amely idén ünnepli működésének 80. évfordulóját és a következő tanévben is számtalan lehetőséget kínál egyetemi hallgatók, oktatók és kutatók számára az Egyesült Államokban – hangzott el az ösztöndíjprogram pályázatait bemutató tájékoztatón a Debreceni Egyetem Nemzetközi Irodájában.

Németalföld kapcsolata a középkortól napjainkig címmel rendezett nemzetközi tudományos tanácskozást a Debreceni Egyetem (DE) Memoria Hungariae Kutatócsoport és Magyar-Holland Kapcsolatok Kutatócsoport március 6-7-én a Főépület Karácsony Sándor termében. A konferenciára a hazai felsőoktatási intézmények és közgyűjtemények képviselői mellett Csehországból és Hollandiából is érkeztek előadók.

Fiatal üzbég gyógyszerészek vesznek részt szakmai gyakorlaton a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán. A Közép-Ázsiából érkezett vendégek az itt folyó tudományos munkával ismerkednek, betekintést nyernek a legkorszerűbb laboratóriumi módszerekbe, aktuális kutatási projektekhez kapcsolódnak, illetve saját kutatási témájukhoz illeszkedő vizsgálatokat is végeznek.

Több mint 170 szakember 6 évig tartó munkájának eredményeként megjelent a hazánk törvényi oltalom alatt álló növényeit bemutató, Magyarország védett hajtásos növényei című könyv. A tudományos kötet a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, valamint a Magyar Természettudományi Múzeum közös kiadásában látott napvilágot. A kiadvány bemutatóján átadták a szintén a DE TTK által megjelentetett Kitaibelia folyóirat kiváló közleménye-díjat is.

A tudományos folyóirat idei első száma önálló blokkban foglalkozik Debrecen múltjával és jelenével, valamint a tudományos élet híreivel, kérdéseivel. A kiadványban ezúttal több, köztük a vallomásos költészettel és pedagógiai innovációkkal foglalkozó kötetről is olvashatnak az érdeklődők.

A francia nyelv és kultúra közvetítése iránti kivételes elkötelezettsége elismeréseként rangos kitüntetésben részesült Nagy Andrea. A Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Mediterrán Nyelvek és Kultúrák Intézete Francia Tanszék vezetője a Francia Állam Akadémiai Pálmarendjének lovagi fokozatát vehette át Jonathan Lacôte nagykövettől Budapesten, a Francia Nagyköveti Rezidencián rendezett ünnepségen.